A robusztus fiskális kiadások végre tartósan beindíthatják az inflációt az eurózónában, de a költségvetési szabályoknak rugalmasabbnak kéne lenniük a válság után is, mert a monetáris politika hatása korlátozott - mondta Klaas Knot, az Európai Központi Bank döntéshozója pénteken.
Újraindítás és helyreállítás címmel tartott előadást Matolcsy György jegybankelnök szerda délelőtt, majd utána következett Varga Mihály pénzügyminiszter beszéde "Újraindítás, növekedés, egyensúly" címmel, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének előadása. Végül Orbán Viktor ismerteti várhatóan 11 órakor a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit. A jegybankelnök előadásában erőteljesen üzent a kormánynak, megismételte, hogy már jövőre 3%-nak kellene lennie a költségvetési hiánynak. Varga Mihály ezt nem hagyta szó nélkül és több ízben is határozottan reagált a jegybankelnök javaslataira.
Májusban 269 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés központi alrendszere, így az első 5 havi egyenleg már -1312,6 milliárd forintot mutat. Ez a módosított éves hiánycél 39%-ára rúg, viszont már az eredeti hiánycél 88%-át eléri.
Az előzetesen közölt 1,9%-kal szemben 2%-kal nőtt a magyar GDP az idei első negyedévben a tavalyi év utolsó három hónapjához képest a KSH részletes adatai alapján. A növekedéshez az ipari és az építőipari termelés mellett hozzájárult a koronavírus-járvány hatásaitól megtépázott szolgáltatószektor is. A meglepően erős első negyedéves GDP-adat után a legtöbb elemző felfelé módosította az év egészére vonatkozó növekedési előrejelzését. A következő időszakban a korlátozások feloldásával párhuzamosan erősödhet a gazdaság.
Valdis Dombrovskis alelnök szerint az Európai Bizottság lényegében eldöntötte, hogy 2023-tól javasolja a tagállami költségvetési politikákban a deficit- és adóssághatárok visszaállítását - írja az Infostart. A tagállamok júniusban döntenek.
Magyarországon már a Covid-válság előtt is ismert volt a magas nyomású gazdaság receptje, ugyanis mind a költségvetés, mind a monetáris politika nyomta a gázpedált. Mi is az a magas nyomású gazdaság, és mi vár ránk a kilábalás időszakában?
A nemrég benyújtott konvergenciaprogramot elnézve úgy tűnik, hogy a magyar versenyautóban egyszerre ketten nyomják a gázpedált. Mi, többiek pedig ülünk a hátsó ülésen és látva az inflációs számokat, fogjuk a majrévasat. Csak a nagy kanyarban előzés közben azt se felejtsük el, hogy még a legnagyobb versenyző legendák is hibáztak. Rossz ívet vagy a kelleténél egy kicsit nagyobb sebességet választva ők is az árokban kötöttek ki. Valakinek előbb-utóbb fékeznie kéne.
Ugyan az év negyedik hónapjában többletet ért el a költségvetés, azonban az első négyhavi mínusz így is 1000 milliárd forint felett van, ami az éves cél 70%-ára rúg.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
A 2021. évi növekedés 5 százalékos lehet, áprilisban a lezárásokkal érintett boltok a nyitásnak köszönhetően már a koronavírus-járvány előtti szintekre, a vendéglátás teljesítménye pedig afölé pattant vissza – nyilatkozta a Trend FM-nek, Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerdán.
Amennyire csak a költségvetési keretek engedik, a kormány rátapos a gázpedálra, a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében - összességében ez olvasható ki a kedden beterjesztett 324 oldalas jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik járnak jól látványosan 2022-ben, akkor egyértelmű választ tudunk adni: a beruházó, pályázó és építeni vágyó vállalkozások. Elég ha csak kiemeljük itt az 550 milliárd forintra (!) rúgó Beruházási Alapot, amire egyfajta tartalékként tekint a kormány, viszont nem bontja ki ennek a tartalmát, ami a költségvetés transzparenciájának nem kedvez. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a kormány ezzel párhuzamosan több újítást is végrehajtott a költségvetési dokumentumban a transzparencia javítása érdekében, ami mindenképpen előrelépésként értékelhető.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádiónak adott interjút. A rádió Aréna című műsorában elhangzott, hogy a veszélyhelyzetet még valószínűleg 5 millió beoltott felett is fent kell tartani. Ha lesz eloltható vakcina, akkor azt szeretnénk, hogy legyenek még hasonló lehetőségek, mint amilyen a múlt heti Pfizer-kampány volt - monda Gulyás arra a kérdésre, hogy lesz-e még olyan felszabadítás az oltások tekintetében, mint a Pfizer esetében. Nyitottak vagyunk erre - tette hozzá. Szerinte nagy kérdés az, hogy a vakcinák meddig védenek, ezért a kormány hosszú távú vakcinagazdálkodási stratégiát tárgyal a következő hetekben. Szólt arról is, hogy a kormány azért nem kéri az EU-s hitelt, mert az adósságszintek Európában és Magyarországon is magasak, de azért sem, mert "újabb IMF-hitelre nincs szükség". Nem fogunk úgy eladósodni, hogy még azt is megmondják, mire fordítsuk a pénzt - tette hozzá. Beszélt egy új európai párt létrehozásáról és a Facebook szabályozásáról is.
Az idei évben 7,5%-os költségvetési hiány várható a GDP-arányában a friss konvergenciaprogram szerint, ami csak lassan csökken a követkető években. Az elmúlt napokban a kormánnyal általánosságban megértő Költségvetési Tanács is kritikával illette a várható költségvetési pályát. Bemutatjuk, hogy a Költségvetési Tanács és az MNB érvelésével szemben a kormány miért nem tartja problémának, ha a hiány magasnak mondható, 5,9%-os lesz még 2022-ben is.
Közzétették az első negyedéves GDP-adatot az Egyesült Államokban, a gazdaság jelentős mértékben bővült az első negyedévben. Az emelkedés önmagában nem meglepő, de a most közölt adat még az elemzői várakozásokat is felülmúlta.
A szerdai közlönyben hirdette ki a kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendeletet. Ennek lényege, hogy a - várakozásoknak megfelelően - veszélyhelyzet idejére felfüggeszti a költségvetés hiányára vonatkozó fiskális szabályt.
Hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés tervezetével és néhány nap múlva benyújtja a parlamentnek. A friss jelzések alapján azonban úgy tűnik, hogy a korábban megszokottnál erőteljesebb fenntartásokat fogalmazott meg a 2022-es büdzséről szóló véleményében a Költségvetési Tanács. A jegybank egyenesen a túlfűtött magyar gazdaság miatt aggódik, már csak emiatt is indokolt a Tanács szerint, hogy inkább a 3 százalékhoz legyen közelebb a deficit a kormány által tervezett 5,9 százalék helyett. Ezzel összefügg, hogy az államadósság-rátát is gyorsabban faragná le a Költségvetési Tanács, mint ami a tervezetben szerepel. Már csak néhány nap és kiderül, hogy a kormány mennyiben fogja megfogadni a kapott tanácsokat.
A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.
Az amerikai export és import különbözete rekord mélypontra zuhant az Egyesült Államokban 2020-ban, és az idei első hónapokban tovább nőtt az olló. A gyorsabb kilábalás és a külpiacok gyenge kereslete miatt az amerikai külkereskedelmi hiány még egy ideig nőhet, ennek pedig gyengítő hatása lesz a dollárra. Az amerikai deviza leértékelődése viszont még a kedvezőtlen külkereskedelmi adatok ellenére sem borítékolható, mert az árfolyamot számos más faktor is mozgatja.
A gazdaságba pumpált rengeteg beruházási támogatás, illetve az elhalasztott fogyasztói kereslet idén a második negyedévtől kezdődően meglepően gyors, éves átlagban összességében 4,3%-os gazdasági növekedést válthat ki, de ezzel együtt pótköltségvetésre van szükség idénre, mivel 6,5%-ról 7,5%-ra nő az államháztartási hiány – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jövőre akár 5% feletti növekedés várható és mindenképpen csökkenő költségvetési deficitet akarnak, az adókulcsok terén pedig ne várjunk érdemi változtatásokat. Devizakötvény-kibocsátásra 2023 elejéig nincs szükség - rögzítette.
Többek halálát házomlás, áramütés vagy vízbe fúlás okozta.
Netanjahuval találkozik az amerikai elnök.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Újabb negatív rekord született a fegyveres konfliktusok számában.
Újraélesztenék a külföldi befektetéseket.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
